ahol mindenki tanulhat, ahol akar;
az összes oktatóhely megmarad a jelenlegi, esetleg bővülő státuszokkal, finanszírozással, kondíciókkal;
a diplomák értékállóak, a munkaerőpiac könnyedén fel tudja venni a diplomások tömegét;
a könyvtárak virágoznak;
a sokoldalúan képzett frissen kikerült szakemberek mindegyike kipróbálhatja magát választott munkaterületén;
s természetesen mindezeket a gazdaság könnyedén teljesíti.
Nem hiszem, hogy ez a vágyálom szint lenne a tökéletes megoldás, hiszen nem tudok elképzelni olyan végkimenetet, ahol a felsorolt elemek egyike sem sérül a struktúrának.
Jelen pillanatban úgy látom, hogy a végzett diplomásokon csattan leginkább az a bizonyos ostor, illetve a gazdaság sem bírja túl sokáig működtetni ezt a kissé túlméretezett rendszert.
Szelídíteni, finomítani kell az oktatatás szerkezetét, hogy minden és mindenki a helyére kerüljön, s minél kevesebb pénzügyi és mentális áldozattal járjon e felépítmény létezése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése